Winterreise

„A Winterreise egy 12 táncos számára írt balett, amely megtartja Franz Schubert leghíresebb Lieder-ciklusának eredeti címét, a Wilhelm Müller verse által megidézett képeket: a romantikus impresszionizmust, az általa közvetített érzelmeket és érzéseket követve.

Drámai és koreográfiai alapját az öngyilkosság hosszú cselekményének gondolata képezi, lassú mozgásban. Egy meghalni kívánó ember téli utazásra indul: minden, amit lát és minden, amivel találkozik, az elvesztett szerelem okozta sors felé vezeti őt. Azonban egyik önálló táncos sem játssza a magányos utazót; valójában a szólók és duettek a személyiségének állandóan változó aspektusait és a másokhoz való kapcsolatának különböző módjait fejezik ki, a különböző előadók értelmezése szerint.

Az utazó férfi, de akár lehetne maga Schubert is, a női fele vagy akár egy nő. A balett drámája és koreográfiája megengedi ezt a férfiról nőre történő nemi változást. Sőt, még többet is: a kétértelműség fonalát követve, a halál, amely felé az utazó halad, akár képzeletbeli is lehet, vagy egybeeshet a „petite mort”-tal (ami az orgazmus francia megfelelője), azaz: a végső öröm keresésével.

(…)

Schubert ritmikus finomságban oly gazdag zenei nyelvét követve, a főszereplő és a többi táncos által megtestesített különféle inkarnációi egyesülnek, hogy létrehozzák a megváltás irreális esélyét. Ezáltal képes folytatni az útját, de minden előrehaladás hamis: az utazó biztosan visszatér a kétségbeesése felé.”